A Szent Anna templom története
A templom búcsúját július 26-án,
Szent Anna és Szent Joachim ünnepén tartjuk.
A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke - az egykori Borony - az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.
Csobánka lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult. Benépesülse az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a Délvidékről. A középkori egyház romjai 1723-ban még ismeretesek voltak.
1763-ban Szent Anna tiszteletére római katolikus templomocskát emeltek. A plébánia 1808-ban alakult meg.
A mostani Szent Anna plébániatemplom részletekben
1833-tól 1856-ig épült, sőt tornyot csak 1881 után kapott.
A csobánkai Szent Hubertus-kápolna építői a csobánkai vadászegylet tagjai voltak 1903-ban, amelyet 1904-ben szenteltek fel. 1972-ben újjáépítették. Ma magántulajdonban van.
A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után áttelepült Jugoszláviába. A helybéli svábokat, 1310 főt, a falu 75 %-át
az 1945-ös potsdami konferencia kegyetlen határozota szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.
A Szent Annát ábrázoló oltárkép valószínűleg a korábbi templomból átkerült barokk alkotás. A templomtorony melletti szintén barokk sírkő 1775-ből származik. A főoltár valószínűleg a Belvárosi Szent Mihály templomból került át a századforduló környékén, többször is átépült a huszadik században. A plébánia 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Egyhajós, késő klasszicista stílusú templom 1833 és 1856 között részletekben épült. Az anyakönyvezést 1808-tól vezetik, a plébánia ekkor alapult. A templom eklektikus tornya később, 1881-ben készült, háromszögű oromfalakkal kapcsolódik a homlokzathoz.
Fontos dátumok
1763 - Az első Szent Anna templomcska
1808 - A plébánia megalapítása
1845 - A szentkúti kápolna felszentelése
1856 - Megépül a Szent Anna plébániatemplom
1881 - Elkészül a templomtorony
1999 - A Walper ház elkészül
2010 - A templom felújítása
A Sarlós Boldogasszony kápolna
A plébániához tartozó Szentkút kápolna kedvelt búcsújáró hely. Csobánkától nyugatra, a Mária-út mentén található a forrás, mellette a kápolnával. A forrás vizének gyógyító erejéről legendák szólnak. Korábban Lázkutacskának, Fieberbründlnek nevezték. A kápolnát 1845. július 2-án Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték föl. A kút boltozata fölé 1913-ban az óbudai dohánygyári munkásnők emeltek lourdes-i barlangot, ennek belső terébe sok hálatábla került az első világháború alatt. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogatnak ide a délszlávok.
1938-ban a régi kápolnát szinte egészen elbontották és helyébe Pillmann Alfonz plébános buzgólkodásából épült új kápolna. 1961. március 30-án, nagycsütörtökön ismeretlen tettes több helyen betörte a kápolna ablakait és egy kézigránátot dobott az oltár elé. A gránát szerencsére nem robbant fel, de a kár jelentős volt. Az 1970-es években az akkori csobánkai plébános, Kapcsándi Zsigmond atya elhatározta, hogy felújítja és kibővíti a kápolnát. A kápolnát 1982. július 4-én szentelték fel újra, a mai formájában.
Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van, július 2-án.
A Walper István Alapítványi Ház
1999. szeptember 25-én szentelték fel az alapítványi otthont, melyet a németországi adakozók pénzéből építtetett fel Walper Ferenc atya.
Az 1001. számú Szent Anna cserkészcsapat otthona.
2018-től kezdődött a felújítása. Azóta plébániai feladatokat is ellát, fűtési időszakban itt tartjuk a hétköznapi szentmiséket, igeliturgiákat. Közel a templomhoz található, a Béke út 10. címen.
